Projektek

 

2019-ben az előző évektől eltérően nem két vagy három osztályból válogattuk be a diákokat a programba, hanem az iskolai diákönkormányzat csapatát és hozzájuk csatlakozó tanulókat kértük föl. Így szinte az iskola összes osztályából összesen 40 diákkal és 3 tanárral vettünk részt a programban.

A tanárok és diákok közül is vannak olyanok, akik már korábban részesei voltak ennek a pályázatnak, ezért már ismerősként mehettek a baróti iskolába. Jó érzés volt a régi emlékeket felidézni a baróti kollégákkal, akik a mai napig emlegetik az összes eddigi kirándulást. Éppen ezek miatt szerettük volna leírni az élményeket, hogy a későbbiekben mások is elolvashassák, hogy miért is érdemes egy ilyen pályázatba belekezdeni. A baróti és debreceni diákok is nagyon lelkesen gyűjtötték az anyagokat, az újsághoz, illetve akik korábban már részesei voltak a pályázatnak, leírták élményeiket. A lelkes diákjaink egy igen színvonalas bemutatkozó műsort adtak elő a baróti csapatnak, amelyben a vers- és prózamondás mellett gitár és fúvóhangszeres előadások és néptánc is volt.

Nemcsak a tanárok, diákok lehettek ismerősek, hanem a kiváló idegenvezetőnk is, Magyari Vass István, akit már szintén nagyon jól ismerünk évek óta. Remekül meg tudja találni a közös hangnemet mind a diákokkal, mind a tanárokkal. Az utazás során nemcsak láthattuk, hanem hallhattuk is tőle Erdély legfőbb nevezetességeit, és azok történeti háttereit. Az előző évekhez képest most új helyeket is meg tudtunk nézni, illetve olyanokat, amiket korábban az időjárás miatt nem tudtunk megtekinteni. Most például eljutottunk a Prázsmári erdőtemplomhoz is, amely nagyon különleges élmény volt, hiszen ilyen építményt még legtöbben nem is láttak.

 

Múlt évben a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp megközelítése kicsit nehézkes volt a télies időjárás miatt, de most sikerült mindkét helyre eljutni, ahol csodálatos tájakat láthattunk. A Szent Anna-tó látványa egyszerűen fantasztikus volt, azóta is emlegeti a csapat. Sajnáltuk, hogy több időt nem tudtunk ott tölteni, de elkezdett esni az eső éppen akkor, amikor ott voltunk. A tőzeglápban kicsit ijesztő volt elsőre, hogy a kihelyezett fa- és kődarabokon (amik egyébként időnként el is voltak törve) kellett végigmenni, különben elsüllyedtünk volna. Túrában sem volt hiányunk, ugyanis a Büdös-barlanghoz is elsétáltunk, ahol megtapasztalhattuk a kellemes, gyógyító hatását a mofettának.

Nem maradt el a városnézés sem, ugyanis Brassó gyönyörű óvárosi részét is megtekintettük. Amit sajnáltunk, hogy a libegő éppen nem üzemelt, ezért felülről nem volt lehetőségünk megtekinteni. Brassóhoz közel Törcsváron is jártunk a híres Drakula Kastélyban, ahol tapasztaltuk, hogy nagyon sok turista érdeklődik a kastély iránt. Néhányan voltunk lent egy újonnan kialakított szobában, ahol a digitális világ elemeit kihasználva igen hangulatosra sikerült termet alakítottak ki.

A szállás most Baróttól nagyjából 1 óra útra volt, Tusnádfürdőn, ami a baróti csapattal való találkozást kicsit megnehezítette, de végül sikerült megoldani ezt is. Egyébként teljesen rendben volt minden a szállással, 6 faházban voltunk elszállásolva, de ettől függetlenül a csapat remekül együtt tudott működni. Kis aggodalmat adott nekünk, hogy hallottuk, mennyi medve van a helyszínen, de szerencsére volt őr is, aki vigyázott a csapatra, hogy nyugodtan tudjunk pihenni. Egyébként az út során nem találkoztunk medvével, ami kész csoda, hiszen több olyan helyen is jártunk, ahova rendszeresen szoktak járni. A kilátás fantasztikus volt a szállásról, szinte minden reggel más színben tudtuk látni a hegységeket.

A hazafele utazás során sem unatkoztunk, ugyanis Székelyudvarhely szoborparkját is megtekintettük, ahol az egyik diák kiselőadást tartott a látnivalókról, valamint Kolozsváron is megálltunk egy rövid városnézésre. Aki pedig vásárolni szeretett volna, Korondon lehetőséget kapott, ahol az ajándéktárgyak mellett igen finom sajtokat is lehetett beszerezni. És a kirándulás keretes szerkezetű lett, ugyanis a hazafele úton az első és utolsó csoportképet Királyhágónál készítettük el.

Összességében ismételten csak bátorítani tudok mindenkit, hogy vegyen részt ilyen pályázaton, mert bár van vele munka, de életre szóló élményekkel fog gazdagodni.

Péter Miklós